Ételszentelés

 

Húsvéti ételszentelés

 

A húsvéti idő a keresztény világ egyik legnagyobb ünnepe. Ezen a napon Jézus Krisztus feltámadását ünnepeljük.

A húsvéti ünnep magyar neve a hústól való tartózkodás véget értéből, a böjtölés feloldásából ered.

A nagyböjti hústilalmat és a nagyhetet követő időben volt fellelhető hazánk különböző vidékein húsvétvasárnap a katolikus emberek körében az ételszentelés szertartása.

A legrégibb húsvéti eledeleink közé tartozik a húsvéti bárány, ez az áldozati jellegű eledel, Krisztust jelképezi. A tojás az élet és az újjászületés jelképe. A sonka a paraszti élet gazdasági és kultikus életformából eredő jellegzetes húsvéti ételünk.

Az ételek megáldására már Jézus Krisztus is példát adott a csodálatos kenyérszaporítás és az Utolsó Vacsora kapcsán.

Húsvéti ételszentelés Maconkán
2015.

Az ételszentelés a X. század óta tartozik a húsvéti szertartások közé.

Az emberek ekkor elvitték a templomba a megszentelésre szánt ételeket, a húsvéti sonkát, tojást, kalácsokat, és a bort is, amit a pappal megszenteltettek.

A hagyományok szerint a szentelt ételek összes maradékát felhasználták többnyire mágikus célokra. A falvakban például a kalácsok összegyűjtött morzsáit a tyúkoknak adták, hogy sok tojást tojjanak.

 

Forrás: Tátrai Zsuzsanna – Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások

Hozzászólások lezárva