Maconka lakói egy reggelen arra ébredtek, hogy a falu közepén, emberfej nagyságú, fényes aranyszínű, alma formájú gömböt találtak. Sokáig vizsgálgatták, nézegették ezt a csodát, még a falu előjárói is. E váratlan és különös jelenségről azonnal értesítették a Maconkára a korábbi években letelepedett Marsó Pál csendőrőrnagyot és Rusznyák báró földesurat. A tanult és okos emberek megállapították, hogy az égből esett le, és az egy meteoritnak a darabja. El is küldték Budapestre vizsgálat céljából.
A maconkai előjárók és a falu népe csak abban értett egyet, hogy az égből eshetett le az alma formájú aranyszínű fényes test, ami nem lehet más, mint egy aranyalma. Mivel a falu közepére esett az aranyalma, ez azt jelenti, hogy itt van a „világ közepe”. Ezzel a megállapítással a falu lakossága teljes mértékben egyetértett. Elhatározták, hogy ahová az aranyalma leesett, arra a helyre építenek egy szobrot. 
1913-ban el is készült a kőből faragott szobor Nepomuki Szent János tiszteletére. A szent a bal kezében tartotta az alma formájú tárgyat, míg a jobb kezében a keresztet. A szobrot léckerítéssel vették körül és a teret Szent Jánoska térnek nevezték el. (Jelenleg a maconkai bútorüzlet előtti tér.) A szobor környékét gondosan ápolták, mindig friss virág volt a talapzatán és kertjében. A II. Világháborúban talán gránát találat érte, majd elbontásra került.
Így lett Maconkából a világ közepe.
Ma Nepomuki Szent Szent János alakját nem messze a maconkai templomtól egy fából faragott szobor örökíti meg.
