Maconkáért emlékérem

 

Maconkáért Emlékérmet 2010-től minden évben augusztus 20-án a maconkai búcsú keretében egy főnek adományoz a Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület. A díjazottaknak egyesületünk egy, a Maconka eredeti viaszpecsétjét ábrázoló kerámiaformával köszöni meg és ismeri el a hagyományaink őrzésében, közösségünk, falunk, egyesületünk tevékenységében végzett munkáját és aktív szerepvállalását.

  • 2010-ben Dr. Zoltán Ödön,
  • 2011-ben Fekécs Kálmánné (Rozi néni) és Dancsó János,
  • 2012-ben Kecskés István András,
  • 2013-ban Zahar Béla atya,
  • 2014-ben Horváth Tibor,
  • 2015-ben Orosz Bertalanné posztumusz,
  • 2016-ban Hovanecz Jenő,
  • 2017-ben a Maconka Táncegyüttes és a Maconkai Rozmaring Gyermek Táncegyüttes,
  • 2018-ban Jancsura Andrásné,
  • 2019-ben Kecskés Margit, Dindi,
  • 2020-ban Kecskés Renáta és Balla Gábor,
  • 2021-ben Jancsura Ildikó,
  • 2022-ben Dóra József,
  • 2023-ban Gál Attila.

 

 


2023. Gál Attila

 

A Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület szokásához híven évről évre a „MACONKÁÉRT EMLÉKÉREMMEL” tünteti ki azt a személyt, aki a mindennapjainkban hozzájárul Maconka nevének öregbítéséhez, valamint aki munkájával segíti a falu és a közösség életét.

2023 augusztus 20-án ezt a díjat a Hagyományőrző Egyesület Gál Attilának adta át szeretettel.

Attila 1980 októberében született Salgótarjánban. Gyermekkorát Maconkán, a szülői házban töltötte a Boróka úton. Iskolai tanulmányait a Bartók Béla Általános Iskolában kezdte, majd Szécsényben érettségizett a Mezőgazdasági Szakközépiskolában. A természet iránti alázatra, szeretetre, tiszteletre már ekkor is fogékony ifjú a Kaposvári Egyetemen szerzett Agrármérnöki és tanári diplomát.

Mezőgazdasági vállalkozóként szarvasmarhákkal foglalkozott, földet művelt, majd a házasságkötése után dolgozott az Mezgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatalban.

Később Bátonyterenyén is kiemelt szerepet kapott a mezőgazdaság a közfoglalkoztatásban, így Attila széleskörű tudásának és tapasztalatának birtokában szívesen vállalt irányító feladatokat a helyi programban.  Ezt követően a Pásztói Földhivatal ügyintézőjeként dolgozott, ahonnan hamarosan a mezőgazdasági szaktanácsadás irányába indult a Nemzeti és Agrárgazdasági Kamara tagjaként – majd egyéni vállalkozóként – amit jelenleg is teljes odaadással végez, segítve ezzel a gazdálkodók mindennapi munkáját.

Közösségünknek a kezdetektől lelkes tagja. Családapaként – 3 kisfiú édesapjaként – ötleteivel, segítő szándékával, helytörténeti ismereteivel és kutatásaival segíti, támogatja az Egyesület hagyományőrző tevékenységét.

Kívánunk Neki erőt, egészséget, kitartást, boldog éveket közösségünk lelkes tagjaként.

 


2022. Dóra József

 

A “Maconkáért emlékérmet” 2022. augusztus 20-án a Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület Dóra Józsefnek, vagyis Józsi bácsinak adta.

Józsi bácsi 1952-ben született Kállón. Általános iskolás éveit követően került Kecskemétre, ahol a Piarista Gimnáziumban folytatta tanulmányait.

Ezt követően a munkával töltött éveit a postánál kezdte meg, mint postavezető.

Nem sokkal később került a Pásztói Focicsapatba, majd pedig az élet Bátonyterenyére, Maconkára sodorta, ahol a Nagybátonyi Focicsapat lelkes tagja lett.

Dolgozott a bányánál is, majd a felszámolása után nyitották meg feleségével, Margó nénivel saját, családi vállalkozásukat, a zöldséges boltot, ahol nyugdíjba vonulásig dolgozott.

Józsi bácsi ha kell, akkor hajnalban kel fel, hogy pici városunk el legyen látva a legfinomabb, friss zöldségekkel, hiszen a mai napig segít fiának a vállalkozásban.

Jelenleg a Bátonyterenyei Teke Klub elnöke, annak alapító tagja.

A mi kis közösségünk, a Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesületnek is tagja szinte a kezdetektől kezdve. Szíve a közösségünkhöz húz, hiszen itt Maconkán nevelte fel gyermekeit feleségével szeretetben és itt cseperednek az unokái is.

Józsi bácsi közösségünk egyik kiemelkedő tagja. A gyermekek szeretete, ahogyan a közösség ifjú tagjaival beszélget, bánik, na meg persze focizik példaértékű. Ha kell, akkor segít füvet vágni, színpadot díszít.

Nagy szeretettel készül a karácsonykor megrendezésre kerülő Betlehemes játékra, ahol mesemondóként jelenik meg.

Rengeteg népdalt és rengeteg mende- mondát hallhattunk és hallhatunk tőle azokon az estéken, amikor az Aranyalma tagjai összeülnek, beszélgetnek, énekelnek, mint a régi szép időkben.

Köszönjük szépen Józsi bácsi rengeteg szeretetét, a sok-sok alázatos munkáját amit évek óta tesz értünk, köszönjük azt a mosolyt, azokat a szavakat, melyekkel a találkozások alkalmával kapunk tőle. Mondhatjuk a közösségünk nevében, mindig mond egy-két jó szót mindenkihez, ami boldogságot ad az emberek lelkének.

Kívánunk neki még sok erőt, szeretetet és kitartást, valamint hosszú boldog éveket a falunkban, közösségünkben!

A Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület tagjai nevében köszönjük eddigi megtisztelő munkáját!

 


 

2021. Jancsura Ildikó

 

Ildikó kedves kis közösségünk egyik nagyrabecsült tagja.

Munkája rendkívül sokszínű, hiszen jelen van mind a Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület, mint pedig a Maconka Táncegyüttes és a 2016-ban megalakult Maconkai Rozmaring Gyermeknéptáncegyüttes életében.

Ildikó az „Aranyalmában” titkárként van jelen, emellett minden rendezvény megszervezésében és kivitelezésében részt vesz évről évre.

Farsangkor segít a bál díszítésében, különböző játékos feladatok megszervezésében.

Részt vesz a húsvéti ételszentelésen, tojásfestést szervez a falu lakosainak, hogy szebbé tegye az ünnepeket.

Minden májusfaállításon ott van, és segítségével hozzájárul a programok lebonyolításához.

Az augusztus huszadikai búcsúra is rengeteget készül, hiszen több éve a mi Ildikónk konferálja a műsorokat.

Az „Aranyalma” több pályázat megírását köszönheti neki, melyek segítségével rendezvények és kirándulások valósulhatnak meg. Talán a legkedvesebb, melyet köszönhetünk neki a karácsonyt megelőző betlehemes játék.

Igazi közösséget kovácsol, hiszen a játékokban már nem csupán a gyerekek, hanem a felnőttek is helyet kapnak, mellyel mosolyt csal mindannyiunk arcára.

Köszönjük neki azt a sok szeretetet, kitartó és alázatos munkát, amit kaptunk és kapunk az évek során.

Kívánunk neki sok erőt és egészséget, boldogságot közösségünkben. Reméljük, még sokáig színesíti Maconka, a mi kis közösségünk életét, terveit meg tudja valósítani az egyesületünk életében.

A Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület tagjai nevében köszönjük eddigi megtisztelő munkáját!

 


 

2020. Kecskés Renáta

 

Kecskés Renáta, a Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület tagja annak megalakulása óta. Munkáját kis falunkban mindig lelkiismeretesen végzi. A közösségért rengeteget tesz.

Minden karácsonykor, húsvétkor, farsangkor kitesz magáért. Ha kell díszeket vág, takarít, bohókás-vicces feladatokat készít, hogy nekünk, a közösségünknek örömet szerezzen. Rendezvényeinken rendszeresen fotózik, majd azokat a honlapra tölti fel, mellyel hozzájárul eme kis Ékszerdoboznak, a Mátra lábánál fekvő Maconkának hagyományainak a megőrzéséhez.

Életében nagy szerepet játszik a néptánc. Reni a Maconka Táncegyüttes tánckarának lelkes tagja. A maconkai táncok, valamint a maconkai énekek elsajátítása és annak átadása mellett, figyelmet szentel az egyedülálló maconkai népviselet megvarrásának is.

Reni gyermekkora óta őrzi hagyományainkat, ezzel is öregbítve Maconkát és annak kincseit. Ezen hagyományok megtartásával nagyban hozzájárul ahhoz, hogy gyermekeink is megismerhessék és egyszer majd ők is tovább adhassák ezeket a megszerzett javakat. Azt hiszem joggal mondhatom, hogy példaképként állhat gyermekeink előtt. Szeretetét, odaadását, és önzetlenül végzett munkásságát nagyon szépen köszöni a Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület.

Reméljük és hisszük, hogy a jövőben is számíthatunk munkájára. Kívánunk neked minden jót, erőt és egészséget, hogy az elkövetkező években is tovább erősítsd csoportunkat ötleteiddel, szorgalmaddal és kitartásoddal. Hálánkat a “Maconkáért emlékérem” átadásával szeretnénk kifejezni.

 


 

2020. Balla Gábor

 

A „Maconkáért emlékérmet” 2020. augusztus 20-án Balla Gábor is megkapta.

Szeretné megköszönni az Aranyalma Hagyományőrző Egyesület Gábornak a több éve tartó lelkiismeretes, támogató munkáját, mellyel lehetővé tette, hogy az egyesületünk tevékenysége az alakulásától az internet világában is láthatóvá válik.

Az általa kezelt honlapon kis falunk, Maconka régmúltját, hagyományait, népviseletét, ünnepnapjait, rendezvényeit is megismerhetik az érdeklődők az ország és a világ bármely pontjáról.

Az egyesület tagjai és támogatói által rendelkezésre bocsátott gyűjtéseket, régi fényképeket, videókat, rendezvényeinket megörökítő anyagokat szabadidejében folyamatosan szerkesztette, rendszerezte, így áttekinthetővé váltak kis közösségünk tevékenységei, érdekességei.

Színvonalas munkájának is köszönhetően több, mint 20 ezren keresték már fel az Aranyalma Hagyományőrző Egyesület honlapját.

Bízunk benne, hogy a jövőben is számíthatunk további támogatására, segítségére.

A Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület tagjai nevében köszönjük eddigi megtisztelő munkáját!

 


 

2019. Kecskés Margit

 

2019. augusztus 20-án a „Maconkáért emlékérmet” a Maconkai Hagyományőrző Egyesület Kecskés Margitnak adományozta.

A kitüntetettet Maconkán mindenki, aki ismeri, Dindinek hívja. 

Kecskés Margit nem sokkal a nagy háború vége után született Maconkán. Édesapja Kecskés-kukacs Ambrus egykori MÁV alkalmazott, édesanyja Orosz Margit, bíró Manci, aki a családban, majd a TSZ-ben dolgozott.

Az általános iskola alsó tagozatát Maconkán végezte, a felső tagozatot és a középiskolát a Bányavárosban. Érettségi után okleveles gépészként végzett Pécsett, majd egy újabb műszaki tanár diploma megszerzésével a szakmunkástanuló képzésben dolgozott a nyugdíjkorhatára eléréséig.

Két szép lányunokája van, mindkettő sárkány jegyű. Fia néhány hete lett nagypapa, így Ő is előbbre lépett a családi hierarchiában.

Sokat járja az országot és a világot, szívesen van emberek között. Úgy próbál élni, hogy a világ előbbre menjen tevékenységei, munkája által.

Tagja Salgótarjánban a Tájak Korok Múzeumok csapatának.

A Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesülettel az anyai dédapjától rá maradt pieta jellegű szobor kapcsán került kapcsolatba, és azóta is szívesen látott tagja az egyesületnek. Az említett szobor a maconkai templomkertben került felszentelésre 2016. augusztus 20-án.

Dindi köszönettel tartozik a családjának, hogy segítik Őt és átszervezik a közös családi programokat, mikor az „Almába” jön segíteni.

Köszönjük az eddigi munkáját, gratulálunk az elismeréséhez és továbbra is, kívánunk neki sok erőt és jó egészséget az egyesület tagjai nevében.

 


 

2018. Jancsura Andrásné

 

A Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület a Maconkáért emlékérmet, Jancsura Andrásnénak adományozta.

Jancsura Andrásné Margitka Maconkán született 1948-ban. Szülei becsületes, szorgalmas, munkaszerető embernek nevelték. Kisgyermekként libát őrzött, tagja volt a Fonónak, táncolt és a „Csüngi-dombon” – a Maconkaiak ismerik – megrendezett összejöveteleknek is részese volt. Édesanyjától tanult horgolni, kötni, népviseletet készíteni, ami maconkai tradicionális jellegzetesség volt és napjainkban is az.

Jelenleg a családja három generációja él és munkálkodik a falunkban. Két gyermeke és négy lány unokája van.

Gyermekkorától vallásos neveltetésben részesült. Az elmúlt időszakban több évig volt sekrestyés a templomban. Most is szívesen segít a templom díszítésében, takarításában. Szeretettel, hálával és odaadással gondol a kicsi falujára, büszke arra, hogy ide született.

Közösségünk nevében kívánunk neki erőt, egészséget és megköszönjük eddig végzett fáradhatatlan munkáját.

 


 

2017. Maconka Táncegyüttes

 

A Maconka Táncegyüttes 2011-ben kezdte meg tevékeny munkáját. A lelkes fiatalok és felnőttek egy célért dolgoztak akkor és ma: megtanulni a már feledésbe merülő maconkai énekeket, elsajátítatni a táncok technikáját.

Célul tűzték ki a hagyományőrző tevékenységet az Aranyalma Egyesület oldalán. A falu szép korú hölgyei és urai segítik tudásukkal és mosolyogva kísérik figyelemmel a közösség munkáját. A Táncegyüttes emlékeket idéz fel, szépeket és jókat, így újra éled pici falunkban a Mátra alján sok ember fiatalsága, a fiatalok mindennapjait pedig színesíti jellegzetes palóc kultúránk elsajátítása. Minden évben igyekeznek újabb és újabb táncokkal gazdagítani tudásukat. Színes viseletek készülnek a különböző tájegységek táncaihoz és még sokak számára ismeretlen dallamokat csendítenek fel.

Külön köszönet illeti jelenlegi tánctanáraikat: Nagy Ádámot és párját, Nagyné Márton Anikót, kiknek tudása, lelkesedése a biztosíték a folyamatos fejlődésre.

 


 

 2017. Maconkai Roznaring Gyermektánc Együttes

 

A 2016-ban alakult kicsi táncegyüttesnek érdekes története van. Az általunk igen tisztelt Bandi bácsinak jutott eszébe, hogy a felnőttek mellett a gyermekeknek is kellene néptáncot tanulniuk. Megkereste Molnár Zsófit, közösségünk táncos lábú tagját, hogy lenne-e kedve a csapat élére állni és tanítani őket.

Megalakulásuk óta szorgalmasan gyakorolnak és ennek köszönhetően hétről hétre fejlődnek a táncban. Természetesen a komoly munkát átszövi a játék. Fel sem tudnám sorolni, hogy milyen ötletekkel állnak elő az apróságok. Az idei nyáron a táncpróbák végeztével építettek bunkert, készítettetek íjat, a lányok díszítettek és az összejövetelek nyomán kacagástól, gyermekzsivajtól volt hangos az udvar.

Kívánjuk, hogy ilyen jókedvvel és szeretetteljes légkörben folytassák ezt a tevékenységet, hiszen a felnövekvő nemzedéknek szüksége van a hagyományokat ismerő, szerető és továbbvinni tudó fiatalokra.

 


 

2016. Hovanecz Jenő

 

Jenő bácsi Herencsényben született 1941-ben. Gyermekként vallásos családban nevelkedett. 1973 óta maconkai lakos, ahová munkája hozta. 29 évig dolgozott bányászként, majd nyugállományba vonult.

A maconkai egyházközségnek hosszú évek óta aktív tagja. Szívesen segít a templomban és a templom körüli munkálatok elvégzésében legyen bármilyen ünnep vagy hétköznapi feladat. Elhivatottsága, lelkiismeretessége és az általa végzett munkálatok hosszú sora példaként áll előttünk, méltán tekintünk rá tisztelettel.

Közösségünk nevében kívánunk neki erőt, egészséget és köszönjük az eddig végzett fáradhatatlan munkáját.

 


 

2015. Orosz Bertalanné, született Fogarasi Erzsébet

 

A Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület a Maconkáért Emlékérmet 2015-ben elhunyt Orosz Bertalanné, született Fogarasi Erzsébetnek adományozta.

Bözsi néni 1921. júliusában Maconkán született a „Marso” kertben. Maconkára 1948-ban költözött, amikor férjhez ment Orosz Bertalanhoz. Két gyermekét, Erzsikét és Öcsit itt nevelte. 1968-tól női szabóként dolgozott a háztartás vezetése és a mezőgazdasági munkák elvégzése mellett. A falu életének mindig részese volt: tagja volt a Maconkai Bokrétának, de a Fonó életébe is részt vállalt. Egyszerű falusi asszonyként életével példát mutatott a településen élőknek. Utolsó napjait szerető lánya körében töltötte. Életének 94. évében távozott.

A díjat leánya Orosz Erzsébet vehette át édesanyja emlékére.

 


 

2014. Horváth Tibor

 

A Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület a Maconkáért Emlékérmet 2014-ben Horváth Tibornak adományozta.

Horváth Tibor tősgyökeres bátonyi, bányász családból származik. 1989-ben házasságot kötött, családapaként aggódva figyeli és segíti leánya tanulását, fejlődését. Maconkára 1996-ban költözött. Egyesületünk egyik alapító tagja és tevékenységeink aktív részese és segítője volt. Ha kellett tervezett, szervezett, de ha úgy adódott füvet nyírt, színpadot betonozott, és a gyerekekkel is szívesen focizott.

Továbbra is kívánunk neki sok erőt és jó egészséget.

 


 

2013. Zahar Béla

 

2013-ban a közösségünk egykori lelki vezetője vehette át a Maconkáért emlékérmet.

Zahar Béla Salgótarjánban született, Baglyasaljáról származik. A Madách Imre gimnáziumban érettségizett, majd az Ybl Miklós Főiskolán szerzett üzemmérnöki végzettséget. Az egyház felé azon meggyőződés vezette, hogy papként többet tehet az emberek boldogulásáért, javáért. 1990-ben szentelték pappá. A nagybátonyi Római Katolikus Egyházközösséget 1996-tól vezette plébánosként. A Mária légió országos vezetője. Az Ő áldozatos tevékenységének és elhivatottságának köszönhetjük a Katolikus Általános Iskola megvalósulását településünkön, melynek igazgatója és lelki vezetője is volt. Munkáját a Szent Gellért Érdemérem arany fokozatával jutalmazták. A Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület egyik alapító tagja, tevékenységének aktív részese.

Továbbra is kívánunk neki sok erőt és jó egészséget.

 


 

2012. Kecskés István András

 

A Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület a Maconkáért Emlékérmet 2012-ben Kecskés István Andrásnak adományozta.

Bandi bácsi még azon „Kecskések” közé tartozik, akiknek a személyi igazolványába az szerepel: “Születési helye: Maconka.” 1952. augusztus 15-én itt a faluban született. Szülei, nagyszülei is tősgyökeres Maconkaiak. Nem elkényeztetett egyke gyermekként nevelték, hanem a munka szeretetére és megbecsülésére, becsületes helytállásra, tisztességre, az emberek segítésére és szeretetére. Sokszor feláldozza szabadidejét, erejét, energiáját azért, hogy a mi kis templomunk és környéke szép legyen és ne csak az ünnepek alkalmára, hanem a mindennapok során is. Barátait, ismerőseit, családját, az egyházközösség tagjait is bevonta a közös munkába. A Maconka Táncegyüttes és az Aranyalma Hagyományőrző Egyesület megalakulásához, működéséhez is jócskán hozzájárult amellett, hogy hosszú évekig ő volt a maconkai egyházközség elnöke. Egyszerűsége, víg kedélye, kedvessége, odaadása ösztönzően hat a falu minden korcsoportjára, tisztelet és megbecsülés veszi körül személyét.

Továbbra is kívánunk neki sok erőt és jó egészséget.

 


 

2011. Fekécs Kálmánné

 

A Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület a Maconkáért Emlékérmet 2011-ben Fekécs Kálmánnénak adományozta.

Fekécs Kálmánné, Rozi néni 1928. március 22-én született Maconkán. Édesanyja varrónő volt, így már gyerekként elleste a régi népviselet készítésének fortélyait. Fiatal korában még Ő is járt a maconkai viseletben. Megtanulta az öltözködés minden csínját-bínját, ezért tudott sokat segíteni a megalakult Maconka Táncegyüttes tagjainak a népviseletes ruhák készítésében és az öltözködésben is. Míg ereje engedte, varrta a sok alsó és felső szoknyát, bő gatyákat, zsinórozta a „gurcsigombos” férfi mellényeket. Tette mindezt azért, hogy megismertesse a fiatalokkal az eredeti maconkai népviseletet, és hogy úgy öltözködjenek fel, úgy viseljék a ruhákat, mint, ahogy azt a régi korhű fényképeken látni lehet. A helyi fiataloknak népdalokat énekelt és tanított, olyanokat, amelyeket a falubéliek régen énekeltek.

Reméljük a Jó Isten ad neki erőt, egészséget, hogy még sokáig gyönyörködhessen a szép maconkai népviseletbe öltözött fiatalság táncában, énekében, amihez Ő is adta a tudását, szeretetét. 2011-ben Maconkáért emlékéremmel köszönte meg egyesületünk az eddig végzett fáradhatatlan munkáját.

Továbbra is kívánunk neki sok erőt és jó egészséget.

 


 

2011. Dancsó János

 

A Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület a Maconkáért Emlékérmet 2011-ben Dancsó Jánosnak adományozta.

Dancsó János, maconkai asztalosmester 1958. március 11-én született Maconkán. Szakoktatóként több száz tanítványának adta át tudását, saját műhelyében, ahol felkészítette azokat a fiatal szakmunkásokat, akik országos, európai, sőt világversenyeken figyelemre méltó eredményeket is elértek. Mindezek mellett évekig autista fiatalokkal is foglalkozott, akiket jó eredménnyel tanított asztalos szakmára. Munkáját a Nógrád Megyei kereskedelmi és Iparkamara, valamint a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara is elismerte. Személyéhez kötődik a maconkai Szent István Emlékpark, az általa készített 15 méteres apostoli kettős kereszt, melyet a 64 vármegyét jelképező palóc kopjafák ölelnek körül, amiket az örökbefogadóik nevével díszítettek föl.

Továbbra is kívánunk neki sok erőt és jó egészséget.

 


 

2010. Dr. Zoltán Ödön

 

A Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület a Maconkáért Emlékérmet 2010-ben Dr. Zoltán Ödönnek adományozta.

Dr. Zoltán Ödön 1929. augusztus 21-én született a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Vaján. Középiskolai tanulmányait Kisvárdán végezte. Jogi végzettséggel 1961-ben települt Nagybátonyba, majd 1974-től maconkai lakos. Felesége Csery Gizella, pásztói származású. Maconkai lakosként aktív tagja és támogatója a helyi egyházközösségnek. Jelentős érdeme volt, hogy 2000-ben megvalósulhatott a bányavárosi Szent Antal Kápolna. Közösségi emberként mindig lehetett számítani segítőkészségére. 2011. május 29-én bekövetkezett haláláig ingyenes jogi segítséget nyújtott az arra rászorulóknak.

Munkásságát a Maconkai Aranyalma Hagyományőrző Egyesület 2010. augusztus 20-án Maconkáért Emlékéremmel ismerte el.

A hozzászólások jelenleg ezen a részen nincs engedélyezve.